Feliratok

44 augusztusában

44 augusztusában

A film eredeti címe : В августе 44-го
Alternatív címek  : 44 augusztusában ; V.avguste.44... ;
A film nyelve: orosz, lengyel
A produkció honlapja:  http://www.avgust-44.ru
A felirat tulajdonságai:
FPS: 25
Fálj kiterjesztése: srt
Felirat nyelve: magyar

A film orosz-belorusz koprodukcióban készült 2001.-ben.
Bizonyos szereplők, mint például a púpos Sztaniszlav Svirid, vagy mint Nyikolajev és Szincov szállásadónője ( Grlinszkája asszony, de ezen a néven csak egyszer említik a filmben, ezért az ő nevét nem írtam bele a feliratba, hanem „szállásadónő”-nek neveztem. E tettemben egyedül a könnyebb érthetőség, a gördülékenyebb történet megértés vezetett.), lengyelül is megszólal. Pontosabban Svirid lengyelül beszél, miközben néha orosz jövevényszavakat is használ. 
Ebben az esetben Aljohin ( Jevgenyij Mironov )által értelmezett  (teljesen orosz nyelvű) mondatokat fordítot-
tam le. Nem tudok lengyelül, és annak nem lett volna értelme, hogy fonetikusan megpróbáljam leírni a számomra teljesen ismeretlen szavakat, mondatokat.
Grolinszkája asszonynál ( Beata Tyszkiewicz ) egyszerűbb volt a dolgom. Ő vagy lengyelül beszélt, vagy oroszul. Beszélő partnerétől függően. 
A történet helyszínén több náció él együtt, évszázadok óta. Fehéroroszok, lengyelek, litvánok stb…

Ezt a filmet kezdtem el másodikként fordítani. És negyediknek fejeztem be.
Az első fordítás után fellelkesültem… És neki kezdtem ennek a filmek.
Körülbelül a nyersfordítás kétharmadánál tartottam amikor pihenésképpen a Na Igré-ket lefordítottam. Ezután eltartott egy kis ideig amíg „visszarázódtam”…
Maga a cselekmény a grodnoi járásban játszódik.
A Bagratyion (vagy Bagration) offenzíva idején járunk. Pontosabban  a harmadik harmadában.
Ennek a hadjáratnak a fontosságát a sztálingrádi csata jelentőségéhez is szokták hasonlítani. Hiszen néhány hónap alatt jelentős német erők semmisültek meg, a visszafoglalt területek nagysága pedig igen jelentős volt.
A történetet, ha néhány mondatban kellene elmondanom nagyban hasonlítana a Zvezda történetéhez. De csak ha néhány mondatban kellene elmondani… Ráadásul mindkét film körülbelül ugyanabban az időben és ugyanott játszódik.
Az egyikben (A Csillag) orosz felderítők átszök-
nek a front-vonalon , hogy kikémleljék az ellen-
séges csapatokat, addig   a másikban, a Szmers tagjai diverzánsok után nyomoznak. Akik ráadá-
sul épp a csapatok átcsoportosításának kellős közepén adnak  rendkívül  pontos  információ-
kat a német megbízóiknak…
Ez  a film nélkülözi azt a romantikus hozzáállást, amit a Zvezda képvisel.
Számomra olyan az a film  (most még a Csillag-
ról van szó) , mint egy második világháborúban játszódó XIX.századi regény… Felmerült ben-
nem , hogy a leányregény kifejezést használjam , de letettem róla , mert felrémlet  bennem Jókai Mór (valamint id.Alexandre umas) munkássá-
ga. Igazságtalan túlzás lett volna használni ezt a kifejezést.
Attól függetlenül, hogy ebben a filmben a szerelem, csak plátói. Nincsenek benne „csöpögős” mondatok. Csak egyszerűen a mai ember számára hihetetlennek tűnik, hogy egy ilyen "kapcsolat" élethosszig tart. Ma már nem igazán szokás, így gondolkodni. (Ma? Hiszen Petőfi halála után, a XIX.században, botrány volt,
hogy az ifjú özvegy nem sírig viselte a fekete fátylát.) Pedig, az én családomban is történt ehhez (nagyon is) hasonló eset. Épp 1944-ben… Csak Magyarországon, és egyik fél nem volt felderítő (hanem levente), és a másik nem volt rádiós. De hát az egy másik kor(szak) volt… Ugyanakkor azt is bevallom, kedves olvasom, hogy én maga többször is láttam a filmet. De hát én szerettem a romantikusokat is. Lev Tolsztoj is az eszembe jutott, és az egyik főműve. Igen, a „Háború és béké”-re gondolok. Véleményem szerint egy jó műről van szó, függetlenül attól, hogy van benne olyan rész amit olvasni is kínos… Ma már. Azért is lehet találó a hasonlatom, mert ha a romantikus ömlengéseket (És a regény utolsó ötven oldalas részét, amely gyakorlatilag nem is a mű része már, hiszen ebben a részben az író a nevéhez kapcsolható ideológiai irányzat alapjait fekteti le. Persze erre lehetne azt mondani,  hogy az egész regény úgynevezett mondanivalója, nem  más   mint a tolsztojánus eszme propagálása.) nem lennének, akkor egy mai kor igényének is megfelelő regényt kaphatnánk. De hát Tolsztojnak nem ez volt a terve.
A „44 augusztusában” című film olyan háborús film, amelyik a keleti fronton játszódik, de egyetlen élő, német egyenruhás katona sem szerepel benne.
Ez nem egy szokványos háborús film.
Inkább „katonaruhás krimi”… vagy, ahogy olvastam valahol: „thriller”.
De ezt az angol szót annyi mindenre használjuk… Hallottam én már a bűnügyi film szinonimájaként is, és a horror eufémizmusaként is.  A véleményem  csak  elfogult lehet, hiszen annyi időt töltöttem vele, amíg elkészült a felirat hozzá … De nem bántam meg.
Nincs üresjárat a filmben. Mondhatni azt is , hogy tömör.
Néhány nap történetét mondja el. Hogy pontosan hány napét, az nem derül ki.
Csak az, hogy Aljohin századosnak és csapatának igyekeznie kell, mert maga a Főparancsnok vár tőlük eredményt. Ha  eredménytelenek lesznek, akkor nem csak nekik, , hanem közvetlen feletteseiknek is Sztálin haragjával kell szembenézniük.

Mivel a magyar oktatásban soha nem kapott fontos szerepet a Nagy Honvédő Háború részletes oktatása , ezért néhány vázlatos információval szeretnék hozzájárulni a film előzményeinek ismertetéséhez…
1944.június 23.-án négy szovjet front támadásba lendült. Öt nap alatt, hat helyen áttörtek. Először Vityebszk
környékén, a 3.német páncélos hadsereg állásait törték át, és bekerítették az 53.hadtestet.
Délen (pontosabban délebbre) az 1.Belorusz Front 20 km-es sávban törte át a Wehrmacht  vonalait, már az első napon. A támadás első négy napja alatt, két német hadtestet bekerítettek.
Az egész német „Közép” hadseregcsoportot  a bekerítés fenyegette. Ezért  elkezdenek visszavonulni a Berezináig.
Hitler parancsára megerősítik a belorussziai német erőket. Az „Észak” hadseregcsoport megkísérli oldalba támadni a szovjeteket.
Június 30.-án a szovjetek elérik a Berezinát.
Július 4.-én elfoglalják Minszket, ahol a 4.német hadsereg 100 000 embere veszett oda.
A hadjárat eredménye jóval felül múlta az elképzeléseket. Ezután Moszkvában új célokat jelölnek meg  a lendületbe levő Vörös Hadsereg számára (július 8.).
Az 1. és 2. Balti Front feladata lesz Litvánia, majd a lengyelországi területek elfoglalása.
A 2.Belorusz Frontnak Bialystok irányába kellett tovább nyomulnia, míg az 1. Belorusz Front Breszt  visszafoglalását (július 28.-án meg is történt, ekkor gyakorlatilag Belorusszia felszabadult) kapta feladatul.
Fontos cél volt, hogy a Nyeman folyón átkelve elérjék a Német Birodalom keleti határát.
Az előrenyomuló Belorusz és Balti Front katonáihoz csatlakozik az 1.Ukrán Front katonái ( körülbelül egymillió katona, háromezer repülőgép, kétezerkétszáz harckocsi).
Július 13.-án kezdődött a támadás. Ötnapi heves küzdelem után Lvov térségében áttörik a német vonalakat, mintegy 50-80km-es szélességben. Az 1.Ukrán és az 1.Belorusz Front közösen támad Lublin felé.
Közben a 3.Balti Front betör Észtország déli részére.
A 2.Balti Front Lettországban nyomul előre, az 1.Balti Front pedig nem sokkal ezután eléri a Rigai-öblöt. De ezt egy sikeres német ellentámadás visszaveri.
Lvov-ot július végére foglalják el.
Az 1944. nyári hadművelet során hetven hadosztályt vertek szét, mintegy harmincat teljesen, a frontvonalat közel 600 km-rel tolták nyugatra.
És ebben a történelmi környezetben játszódik a film…


1944 augusztusának fontosabb eseményei:
08.01. Kitör a varsói felkelés.
08.07. Átalakul a Sztójay-kormány.
           Kilép a kormányból Imrédy Béla, Jaross Andor, Kunder Antal.
08.16. Már csak jegyre lehet hazánkban hivatalosan burgonyát kapni.
08.17. A szovjet hadsereg eléri a német határt Kelet-Poroszországnál.
08.19.-én felkelés tör ki Párizsban.
08.23.-án államcsíny Romániában.
08.25.-én Románia hadat üzen Magyarországnak.
Ugyanezen napon Illyefalvánál a front átlépi a magyar határt. ( Gyermekkoromban még nem ezt a településnevet és nem ezt a dátumot kellett megtanulnunk… Hanem Battonyáét… A két településen ma nem ugyanaz az állami zászló.)
08.29.-én megalakul a Lakatos Géza vezérezredes által vezetett kormány.


Források:                Ránki György:
                               A második világháború története
                               Budapest, 1982 Gondolat kiadó

                               Az 1944.év históriája
                               Szerkesztette: Glatz Ferenc
                               História évkönyvek, 1984

Tisztában vagyok azzal, hogy az a jogos vád érhet, hogy e rövid ismertetőben a legkevesebbet a filmről írtam. Mentségemre az szolgál, hogy egyrészt soha nem ígértem, hogy filmelemzéseket fogok a feliratokhoz írni. Hanem benyomásokat, érzéseket.  Másrészt nem akartam leírni a tartalmát a műnek. Egy kicsit se.
Remélem e néhány sor is elegendő ahhoz, hogy kedvet kapj, kedves Olvasóm, ennek a mozinak a megtekintéséhez.
És ha megteszed, nem fogod megbánni.
 A felirat megtalálható itt.

7 megjegyzés:

  1. Remek kémmozi, mindenkinek csak ajánlani tudom...

    VálaszTörlés
  2. Sziasztok!

    Éppen tegnap este sikerült megnéznem a „44 augusztusában” című filmet. A könyvet pont a film előtt fejeztem be, így kiváltképp nagy érdeklődéssel kezdtem neki a filmnek.Természetes, hogy egy közel 500 oldalas könyv történetét nem lehet tökéletesen ugyanúgy megjeleníteni egy alig 2 órás filmben, ezért az alkotóknak szerintem alaposan fel volt adva a lecke. Véleményem szerint a film szenzációra sikerült, a feladatot tökéletesen megoldották. Érdekes, hogy a helyszínek, a jelenetek, a szereplők pontosan ugyaolyanok voltak a filmben, mint ahogy azt a könyv olvasásakor elképzeltem magamban. Szerencsére az orosz filmesek mentesek – legalábbis ebben a filmben – az amerikaiak bevett és nem túl szimpatikus szokásától, hogy a valós szereplők neveit megváltoztatják, illetve a bevett sémát követik, amely szerint egy film akkor eladható ha tartalmaza: szerelem, intrika, gyilkosság, szex és happy end.
    Mindezek mellett azért akad a filmben néhány óriási melléfogás. Az egyik legkiábrándítóbb momentum, amikor Aljohin találkozik a púpossal a falu szélén. Miközben beszélgetnek, folyamatosan és elég feltűnően hallatszik egy sugárhajtású repülőgép hangja, amely nyilván a forgatáskor arra hald utasszállító vagy vadászgépé lehetett. Ezt azért kivehették volna a filmből, lévén, hogy 1944 augusztusában még nem igazán volt mindennapos látvány az égen sugárhajtású repülőgép. Ilyan csak a németeknek és a Brit Királyi Légierőnek (RAF) volt, de ekkor még nem az első vonalban. Ráadásul 1944-ben a németek már sokkal inkább a faterlandjuk védelméért aggódhattak, semmit Oroszország felett tevékenykedtek. A német légierőben két jelentős típus volt: A Me-262-es és a Ar-234-es. De ezek a típusok sem tüntek fel tömegével.
    A RAF kötelékében a Gloster Meteor volt az egyetlen hadrendbe állított sugárhajtású vadászgép, de az ezekkel repülő alakulatoknak tilos volt elhagyniuk Anglia felségterületét, nehogy egy baleset vagy légiharc során lezuhant gép az ellenség kezére kerüljön, lévén a technológia akkoriban igencsak féltve őrzött titok volt. No, ennyi kis kitérő elég is azt hiszem.

    Folyt. köv.

    VálaszTörlés
  3. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

    VálaszTörlés
  4. "Mivel elég jól otthon vagyok a II. világháborús gépek terén és amúgy általában a repülés terén, nem tudtam szó nélkül elmenni a reptéri jelenet mellett. Ott ugyanis Jak-52-esek és An-2-esek álltak. A két típus még csak tervezőasztalon sem volt a II. világháborúban. Előbbi prototípusa 1974-ben repült először, az An-2-es első példánya pedig 1947-ben. Mindkét típus a mai napig repül, sőt Magyarországon igencsak jelentősek. A Jak-52 a Magyar Légierő elsőszámú alapkiképző gépe és ma is hadrendben van. Több példányát is üzemeltetik repülőklubok és egyesületek. Az An-2-es a legelterjedtebb típus hazánkban. Elterjedten alkalmazzák a mezőgazdaságban, ejtőernyős ugratásban és számtalan helyen. A kétfedeles gép roppant kiváló tulajdonságokkal rendelkezik. Magam is jó pár száz órát repültem vele, igaz nem pilótaként. Roppant teherbíró, igénytelen, rendkívül pilótabarát, szinte magától repül, szabadtéri körülmények között is karbantartható, javítható, nagyon hálás gép. Igazi igásló. Rátermettségét és az orosz tervezők brilliáns munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Lengyel Légierőből tavaly, 2012 novemberében vonult nyugdíjba az utolsó példány, 57 évnyi aktív szolgálat után!!! De a gép szerencsére tovább folytathatja pályafutását a sportolóknál!
    A Jak-52-es egyébként orrkerekes elrendezésű gép, és a II. világháborúban csupán egyetlen olyan vadásztípus szolgált a szovjet légierőben, amely orrkerekes volt. Ez a P-39 Aircobra volt. A gépeket az USA adta át a Szovjet Légierőnek a lend-lease (kölcsönbérleti szerződés) keretében. A típus az amerikaiaknál kegyvesztett lett, nem szerették a pilóták. A szovjet pilóták azonban hamar kitapasztalták, hogyan tudják a gép adottságait a fekete keresztes hódítók ellen fordítani. És a többi már történelem. A világ legjobb Aircobra pilótái a szovjet pilóták voltak, sokan ászok lettek. Köztük is a leghíresebb és legeredményesebb Alexandr Pokriskin volt 62 légigyőzelemmel.
    Bár ha a film készítői a P-39-est akarták utánozni, az sem volt túl jó ötlet, ugyanis a könyvben a reptéren Lavocskin La-5-ösök, Il-2-esek és Li-2-esek, Jak-9-esek, Po-2-esek és Pe-2-esek állomásoztak, amelyek egyike sem orrkerekes gép.

    Mindezen bakik ellenére a film - véleményem szerint - nagyon jó lett, izgalmas, fordulatos, eseménydús. A szereplők alakítása kitűnő, a környezet, épületek, ruhák és az egész hangulat remekül tükrözi az akkori kor és a háború körülményeit, szellemét, és az életérzést.

    Üdv."

    VálaszTörlés
  5. Hol tudom letölteni a 44 augusztusában című filmet.
    Én még a 70-es évek elején olvastam, de nem is tudtam, hogy film is készült a regényből.
    Üdv:
    Imi

    VálaszTörlés
  6. Kedves Imi!
    Az Elérhetőség fülre ha kattintasz, akkor találsz ott egy e-mail címet. Így "személyesen" is meg tudjuk beszélni a "kényes" témákat is. Kérlek írj egy levelet! Szeretnék segíteni.

    VálaszTörlés
  7. Ez már nem az 1970-es évekhez köthető "tábornokok mozija". Semmi nagyszabású csata, ennek ellenére viszont piszokul hitelesen hat. Elvégre Belorusszia hatalmas erdőségeiben, rengeteg ember között rejtőzve, kiváló fedettséggel, orosz anyanyelvű német ügynököket kell becserkészniük a dupla szorításban lévő kémvadászoknak. Az erdő bűzös hullákkal teli, a hadseregben a "szokásos" káosz van, és nem tudni ki segít, ki az ellenség. Thrilleres hangulat végig. Egy nyomozás aprólékosságát adja vissza, így nem gyors tempójú. Ezzel együtt az újhullámos orosz háborús filmek jó darabja.
    Ebből a moziból kiviláglik a sztálinizmus természete is, a bürokratizmus - "Dokument jeszty?" - egyáltalán nem tréfás korabeli valósága.

    VálaszTörlés